[ Pobierz całość w formacie PDF ]
.Az előszoba túlsó felében, a lépcső első fordulójában tagbaszakadt, sörfőző-kötényt viselő férfi állt.Úgy tartotta a kezében a még füstölgő fegyvert, mint aki eddig észre sem vette, hogy ott van, de a puska most már csak holtsúlynak volt jó, hogy lefoglalja a jobbját, különben azzal is olyan értelmetlenül hadonászott volna, mint a másikkal.– Tudom, mi az, amit éppen most ölt meg – zihálta Jacky sürgető hangsúllyal.– Én is megöltem már egyet.De ezzel most ne törődjön.Ki az, aki nincsen itthon a családból? Van olyan, aki az elmúlt pár percben elhagyta a házat?– Micsoda? Egy istenverte majom van odafent! Most lőttem le! Istenem! Nincsen itthon senki, hála az összes szenteknek! A feleségem meg fog őrülni.Lehet, hogy én is…– Jól van, jól van.Mit csinált az a… majom? Amikor lelőtte?– A magáé? Ezért lecsukatom, seggfej, ilyet szabadon engedni a városban! – A férfi dübörögve megindult lefelé a lépcsőn.– Nem, nem az enyém! – kiáltotta Jacky hangosan.– De láttam már hasonlót.Mit csinált az a majom?A férfi széttárta a kezét; a puska nekicsattant a falnak.– Hát… Jézusom!… sikoltozott, mintha égetnék, és csak úgy köpködte a vért a szájából, aztán megpróbált bemászni Kenny, a fiam ágyába.Mekkora ökör vagyok, még mindig ott van… a matrac csurom.– Hol van most Kenny? – szakította félbe Jacky.– Ó, csak órák múlva ér haza.Addig…– Az Isten verje meg, hol van Kenny?! – ordította Jacky.– Szörnyű veszélyben van!A férfi tátott szájjal meredt rá.– A majmok Kennyt kergetik? Tudtam, hogy egyszer még bekövetkezik valami ilyesmi.– Amikor látta, hogy Jacky mindjárt újfent ráordít, sietve hozzátette: – A Csaholó Ahab nevű fogadóban, a sarkon túl.Miközben Jacky kirontott az ajtón és lélekszakadva száguldott a sikátor felé, csak az járt a fejében, hogy a szerencsétlen nyomorultnak csak áldás, amiért sohasem fog rájönni, valószínűleg éppen Kennyt lőtte agyon, aki – miután erőszakkal egy ismeretlen, szőrös és megmérgezett testben találta magát – megpróbált bemászni a saját ágyába.A sarkon túl az utcát hosszú sorban álló szekerek torlaszolták el, amelyek a Régi Ruhatőzsdéről szállították a bálákba csomagolt ruhákat a London Dokkba.Jacky odarohant a legközelebbi szekérhez, felkapaszkodott az oldalára és innen, erről a magaslati helyről pillantott végig az utcán.Igen, ott van – a himbálózó cégér, rajta egy ótestamentumi alak, hátravetett fejjel, O-alakúra kerekített szájjal.Akkor ugrott le a szekérről, amikor a háta mögött haladó kocsis már tolvajt kiáltott, aztán nyílegyenesen a Csaholó Ahab felé rohant.Az ajtó ugyan nyitva volt, és szellő lengette az ablakokban lógó függönyöket, a hely mégis olcsó gintől és malátázott sörtől bűzlött.A pult mögött álló tulajdonos idegesen felkapta a fejét, amikor Jacky dübögve és zihálva berontott a fogadóba, de arcán azonnal megjelent a bizonytalan mosoly, amikor a kidülledt szemű, levegőért kapkodó jövevény egy félkoronást csapott le elé a fényezett falapra.– Van itt Kenny nevű legény? – lihegte Jacky.– A szemközti udvarban lakik.– Legyél itt, Joe, gondolta.Nehogy elmenj.– Talán fakabát vagy, cimbora? – hallatszott a háta mögül.Megfordult, és végigmérte az asztalnál ülő szegényesen öltözött négy fickót.– Úgy nézek én ki, öregem? Ez nem hatósági ügy… az apja bajba került, és engem küldött utána.– Ó.No, akkor Kenny talán már hallott is róla; öt perccel ezelőtt felpattant és úgy rontott ki innen, mint aki a tűzön felejtette a lángost.– Azám – tette hozzá egy másik –, éppen jövök be, ő meg csak elsöpör mellettem, rám se bagózik, pedig már vagy tíz éve országos pajtások vagyunk.Jacky válla megereszkedett.– Öt perccel ezelőtt? – Akkor fél mérföldön belül bárhol lehet, gondolta, és olyan jó személyleírást úgysem kaphatok Kennyről, hogy ezután biztosan felismerhessem, már ha egyáltalán megtalálom.És ha meg is találnám, nem lőhetném le, mert majdnem biztosan tudom, hogy Kennyt a saját ágyában lőtték le, a testét pedig Kutyafejű Joe foglalta el
[ Pobierz całość w formacie PDF ]